– A szüleim, sõt a nagyszüleim is foglalkoztak szõlõvel és borászattal. Õk kisebb területen mûveltek szõlõt, és nem készítettek nagy mennyiségben bort. A családban én vagyok az elsõ, aki nagyobb mennyiségû bort állít elõ pincészetében. Édesapám szerettette meg velem ezt a hivatást, s tõle kaptam 15 éves koromban az elsõ szõlõültetvényemet, s akkortól fejlesztettem fel a mostani szintre tudásomat, szakértelmemet.
Jelenleg mekkora területen termelnek szõlõt, és milyen fajtákat?
– Mind a villányi, mind a pécsi borvidéken 4 hektáros saját területen gazdálkodunk. Fele-fele arányban termelünk fehér és kék szõlõt. A fehér szõlõk közül a fontosabb fajtáink az Irsai Olivér és a chardonnay, a kékbõl pedig a merlot és a cabernet sauvignon.
Egyedül bizonyára képtelen a sok munkát elvégezni, így vannak segítõi, alkalmazottai is.
– Természetesen. A legfontosabb segítõ édesapám, aki a szõlészeti munkákat irányítja, s gépekkel mûveli a szõlõket. Alkalmazottakat is foglalkoztatunk. Én is részt veszek a szõlészeti és borászati munkában, emellett a pincészet kereskedelmi és marketingtevékenységét irányítom. Így szinte egyszemélyes vállalkozásként mûködik a cég.
– Viszonylag nem sok bort készítek, de a magasabb, minõségi kategória elérésére törekszem. Fõleg a magyar piacra termelünk, és azokhoz szeretnénk eljuttatni pincészetünk termékeit, akik szívesen áldoznak jó minõségû borokra.
– Az elõzõ munkahelyemen sikerült olyan fejlett borásztechnológiát alkalmaznunk, mely addig nem volt elterjedt Magyarországon. Ebbõl tanulva sikerült saját kis borászatomat is technológiailag fejlesztenem. Így minden olyan negatívumot ki tudunk szûrni a korai és a reduktív technológiával készült borokból (a reduktív bor esetén a szakember a bor elsõdleges íz-, illat- és zamatanyagait kívánja megõrizni), amelyek minõségromlást okoznának.
– Tapasztalatom szerint az igényes hazai fogyasztók a magyar borokat részesítik elõnyben. A külföldi csúcsminõségû borokat csupán összehasonlítás miatt kóstolják meg.